Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vajon valóban működhet Isten kegyelme a közösségekben?

A II. vatikáni zsinat hangsúlyozta, hogy a Szentlélek nemcsak a katolikus egyházban, s nem is csak a keresztények közt működik, hanem működhet (rendkívüli erővel is) mindenütt, ahol jóakaratú emberek élnek (vö. 24.l.). Nem ellentmondás tehát, hogy egy Istennek adott emberekből álló „szabadegyházban” erősebben tapasztalható Isten jelenléte, mint egy langyos katolikus plébánián. - De ha ez így van, akkor miért nem helyeseljük, hogy egy katolikus közéjük lépjen?

Jézus leghőbb vágya, hogy övéi egyek legyenek(Jn 17,20 k).

A világ erről az egységről ismerheti fel Istent (Jn 13,35). S Jézus az egység megőrzését a Szentírás szerint botladozó emberekre: apostolaira bízta. Jézus tudta, hogy Péter nem a leghűségesebb apostolai közül (hiszen meg is tagadta őt), mégis őt tette egyháza fejévé. Tudta, hogy apostolai, majd egyháza vezetői nem lesznek mindig a legtökéletesebbek, mégis arra hívta övéit, hogy kövessék vezetésüket, s ezáltal legyenek egyek (vö. 25/4-5, 32,33.l.). A Szentírás” több helyen beszámol az induló egyház, illetve a keresztény közösség hibáiról, mégis mindig újra arra inti Krisztus követőit, hogy ennek ellenére ne szakadjanak szét, hanem őrizzék meg maguk közt az egységet (Ró 14,13 k; 15,16 k; 1 Kor 1,10 k; 3,3; Fil 2,2-4), még azon áron is, ha igazságtalanságot kell elviselniök (1 Kor 6,7)...
A „szekták , illetve az egyházból kiszakadó vallási csoportok legalapvetőbb tévedésetehát az (s ez az, amiért egy katolikus nem léphet közéjük), hogy bár sok mindent megértettek Jézus örömhíréből, de nem értették meg számos tanítását, így elsősorban az egységre vonatkozót. Tévedésük, hogy nem az egyházon belül akarnak dolgozni az egyház megújulásáért, hogy szakadatlanul újabb sebet vágnak az egységen. Azonkívül a Bibliát számos kérdésben egyénileg (önkényesen), egyoldalúan értelmezik, egyikük így, másik ellenkezőképpen.
Kétségtelen, hogy az egyház történelmében sokszor jelentkezett a középszerűség veszélye. S az egyház nagy szentjei - Benedek, Assziszi Ferenc, Loyolai Ignác, Avilai Teréz - gyakran ilyen hibákkal „szemben , illetve a megújulás érdekében lépnek fel, ugyanúgy, ahogy korunk nagy keresztény megújulási mozgalmai. De ők tudták és tudják, hogy az egyház megújulását csak úgy mozdíthatják elő, ha megmaradnak az egyház egységében. S így lettek valóban a maradandó megújulás eszközei. (Egyébként meg kell jegyeznünk, hogy azok a megújulási törekvések és pozitív vonások, amelyek által a „szabadegyházak” vonzanak, mindig és ma is megtalálhatók az egyházi megújulásokban, megtalálhatók az egyházban ott, ahol élő az egyházi közösség.)
Ha helyes ítéletet akarunk alkotni a szektákról, segítségünkre lehet, hogy a történelem távlatában vizsgáljuk meg őket. „Gyümölcseiről ismeritek meg a fát” (Mt 7,16) - mondja Jézus. - Az egyház történelmében sok tízezer szekta jött létre, majd semmisült meg, gyakran 5-10-50 év múlva, néha hosszabb idő után. A szekta magában hordja ítéletét. Mert ahogyan önmaga az egyházi közösség elleni kifogásai alapján szakadt el attól, ugyanígy amint egy kicsit megnövekszik, rövidesen támadnak sorain belül emberek, akik nem értenek egyet irányelveivel, s erre új csoportot alapítanak. Afrikában, Amerikában ma több tízezer különböző keresztény egyházjellegű közösség működik. Sok „híres” szekta (pl. az adventisták vagy pünkösdisták) is 40-50-100 féle ágra szakadtak már, amelyek közt nincs egyetértés. Nyilvánvalóan utal arra, hogy a lényegi kérdésben (az egység kérdésében) nem Jézus alapjain állnak - s a Szentlélek nem igazolja őket.

Milyen kapcsolatunk legyen e közösségekkel?

A Vatikán 1986-ban részletes dokumentumot adott ki ezzel kapcsolatban. Ennek fő irányelvei a következők:
- Először is legyünk irántuk igazi keresztény szeretettel. Tiszteljük hitüket és odaadásukat, amelyből sokszor tanulhatunk.
- Azok iránt, akik korábban egyházunkhoz tartoztak, legyünk különös szeretettel. Mert sokan néhány év alatt kiábrándulnak, s akkor szeretetünk teszi lehetővé számukra, hogy visszatérjenek.
- A velük való konkrét kapcsolatokkal azonban óvatosnak kell lennünk (minél járatlanabb valaki a hitben, annál inkább!). Mert pozitív vonásaik mellett (amelyeket felsoroltunk) más vonásokkal is rendelkeznek. Bizonyos különbséget kell tennünk. Vannak ui. egyházjellegű közösségek (általában a nagylétszámú és nagyobb múlttal rendelkezőek között), amelyek tiszteletben tartják más közösségek vagy a nagy egyházak meggyőződését. Ezekkel lehetséges ökumenikus kapcsolat. Más (különösen a kisebb és fiatalabb) közösségek viszont gyakran erősen „szektás” vonásokat mutatnak fel és többnyire nehéz párbeszédet folytatni velük, mert rendkívülien „fűtöttek", s nehezen képesek mások véleményét meghallgatni, illetve átgondolni. (Ez sajátos személyiségalkat kérdése is!) Tagjaik általában a Szentírás néhány részét rendkívülien jól ismerik, s folyton ezekre hivatkoznak, míg más részekről nem vesznek tudomást (tipikusan pl. az egységről szóló részekről!). Meg vannak győződve, hogy őket a Szentlélek közvetlenül vezeti, míg a nagy egyházak tagjai a tévedés sötétségében, illetve az egyház rabságában élnek. - Egyes szekták módszeresen és eszközökben nem válogatva próbálják behálózni a gyanútlan keresőket vagy keresztényeket. Eleinte ökumenikus kapcsolatot ígérnek, majd pszichológiai manipulációkat is felhasználva megkísérlik magukhoz láncolni, akit tudnak, s ezt követően esetleg szembefordítani őket korábbi egyházukkal, közösségükkel, családjukkal. (Nem szólunk most azokról a szektákról, amelyek különböző politikai manipulációk eszközei.) Nem ritka, hogy közéjük kerülve egyesek súlyos pszichikai károsodást is szenvednek. (Ezért az ilyen összejövetelekre való meghívásnak általában ne tegyünk eleget, illetve beszéljük meg a kérdést tapasztalt testvérekkel vagy lelkipásztorunkkal.)
- Végül (mondja a római dokumentum) a szekták és egyéb vallásos spirituális áramlatok vonzása mindenképpen jelzés is számunkra, amely lelkiismeretvizsgálatra ad okot: Mert a szekták többnyire ott tudnak hatékonyak lenni, ahol az egyházi közösségekben hiányzik néhány lényegi evangéliumi elem. pl. a közösségi szellem, az egymás iránti konkrét szeretet, a szenvedők szolgálata, a hívők egyéni kezdeményezésének lehetővé tétele stb. S a szekták éppen azért vonzanak, mert - tévedéseik ellenére - ezeket az alapvetően emberi és keresztény értékeket látványosan és jobban megélik mint a nagy egyházak közösségei.
S ott, ahol a mi keresztény életünk és közösségeink vonzóbbak (éppen az evangélium hitelesebb megélése által), ott kis tere marad ezeknek a csoportoknak.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép


Elérhetőség

Gyülekezetek!

Szeretnénk mindenkit bátorítani, hogy a törvényeket emberek hozzák!
Szeretnénk mindenkinek a figyelmét felhívni,hogy úgy ahogy Roma nem bírt az igaz egyházzal elbánni úgy ezek sem bírnak az EKLÉZSIÁVAL ami Magyarországon jelen van.
Tudjuk, hogy a Katolikus egyház a legnagyobb szekta az egész világon, mert a legnagyobb eretnekségek és eltérések ott találhatók.
Ha ilyen emberek ösztökélésére hoznak törvényeket.
Ezek a rendeletek már most TOHURA ÉS BOHURA vannak ítélve!

Mt 24,14
És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég.

Keressétek az olaj árusító helyeket az ébredési alkalmakat, mert ez a megoldás!



Archívum

Naptár
<< Július >>
<< 2016 >>
Ke Sze Csü Szo Va
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Statisztika

Online: 1
Összes: 36855
Hónap: 396
Nap: 14