Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Baptisták

A név a 16. sz.-tól ismerős. Sokféle közösség gyűjtőneve. Közös vonásaik: a felnőttkorban való „bemerítkezés”, keresztség hangsúlyozása. Az egyház tagjává a megtérés, a hit és bűnbánat által lesz valaki, s a keresztség csak ezek jele. (A gyermekkorban megkeresztelteket újrakeresztelik.) Szervezetük laza - a helyi közösségeknek van jelentős szerepe. A világon a megkeresztelt felnőttjeik száma 30 millióra tehető. Gyermekekkel és meg nem kereszteltekkel együtt 75 milliót szoktak e közösségek tagjaiként számontartani. Magyarországon kb. 11.000 a megkereszteltjeik száma (de ha meg nem keresztelt családtagjaikat is számon tartjuk, legalább háromszor ennyien vannak). - Mélyen áthatja életüket az evangélium. Keresik a kapcsolatot, a párbeszédet más keresztény közösségekkel. (Közülük szakadt ki hazánkban az Agapé gyülekezet- 1000 körüli taglétszámmal.)

Metodisták

Hazánkban alig ismertek, világviszonylatban viszont a nagy egyházak után lélekszám tekintetében egyik első helyen állnak (több mint 30 millióval). A 18. sz.-ban a hanyatló anglikán egyház talaján indultak virágzásnak. Működésükben bizonyos „metódust", módszert követtek, innét a nevük. Központi fontosságúnak tartják a megtérést. Nagy teret engednek a vallásos érzések megnyilatkozásának. Elismerik a gyermekkeresztség és Úrvacsora szentségi jellegét. Önfeláldozó keresztény életet élnek, jelentős szociális munkásságot fejtenek ki. Magyarországon két águk van 1-2000 taggal: a Magyarországi Metodista egyház és az ún. „Evangéliumi Testvérközösség” Nyíregyházán.

Pünkösdisták

A vallási élményeknek fontos helyet adó, a világvége távlatában élő, demokratikus szervezetű közösségek, amelyek a Szentlélek kiáradására, karizmáira építenek. Központi jelentősége van a Szentlélekben való megkeresztelkedésnek, a nyelveken szólásnak és a gyógyítás stb. adományának. A 19. sz.-ban az USA-ban keletkezett mozgalom. Számuk a világon 5-6 millióra tehető és növekszik. Jelentőségükre utal, hogy részben hatásukra indult a katolikus pünkösdi (karizmatikus) mozgalom (vö. 51.l./I.). Magyarországi megjelenésük az Evangéliumi Pünkösdi Gyülekezet (kb. 6000 taggal) és az Őskeresztyén Apostoli egyház (kb. 1500 taggal).

Nazarénusok

A református egyházból váltak ki az 183o-as években. Tanaikból ki kell emelni az eskü és fegyverfogás tilalmát, valamint a szigorú erkölcsi követelményeket. Tanaik rokonságban vannak a baptistákkal. Más keresztényekkel nem keresik a kapcsolatot. (Tagjainak száma 2000-24000)

Adventisták

A múlt században amerikai talajról indultak, a baptistákból váltak ki. A világ végét (az Úr eljövetelét = adventus) újból és újból konkrét időpontokra várják. A Szentírást, pl. a teremtéstörténetet is szó szerint értelmezik; a szombatot ünneplik; tiltják a dohányzást, alkoholt, a „tisztátalan állatok” fogyasztását (ószövetségi hatások). Magyarországon az un. hetednapos adventisták élnek, mintegy 4000-en, valamint a Keresztény Advent közösség (kb. 1500-an). A név a szombat (hetedik nap) megszentelésére utal.

Üdvhadsereg

A 19. sz. elején az anglikán, ill. metodista közösségből váltak ki. Evangelizációs munkájukat elsősorban a társadalom elbukottjai, kitaszítottjai között végezték; teljes alkohol- és nikotintilalmat hirdetnek. Erősen katonai jellegű szervezetet tartanak fenn. A nők egyenjogúságának harcos hirdetői. Vallás és szociális tevékenység szorosan összefonódott náluk. Erős propagandát folytatnak. Amerikai stílusú szervezet. (Létszámuk nálunk kb. 100)

Hit gyülekezete

Az 197o-es évek végén alapította Budaörsön a katolikus családból származó, teológiát is tanult Németh Sándor, protestáns karizmatikus hatásokra. Központi szerepe van közösségeikben a lélekben való megkeresztelkedésnek, a nyelveken szólás és gyógyítás adományainak. Ma a legexpanzívabb, legnagyobb lélekszámú hazai kis egyház, mintegy 6o helyi gyülekezettel. Tagjai jelentős részét a nagy egyházak, elsősorban ifjúkorú tagjai közül térítették át. Kb. 30 év fennállásuk után erős feszültségek támadtak tagjaik között. Többen kiszakadtak közülük. Erős katolikus ellenességük talán lassan csökken. Taglétszámuk kb. 35.000.

 

Mahanaim Gyülekezet PDF Nyomtatás E-mail
2010. június 08. kedd, 11:00

Fiatal, lendületes közösség. A nagyvárosi lét kihívásaira igyekszik evangéliumi üzenetével választ adni Kertesztyén Gyülekezetünk. Azt hirdetjük, amit élünk, azt éljük, amit hirdetünk. Életünk középpontjában a Megváltó Jézus áll. Jézus Krisztus köztünk van, él és segít. Ezt kell hogy érezzék a Palánta Sorsfordító Alapítvány által támogatott kisgyermekek is.

Gyülekezetünkről:
A Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség Mahanaim Gyülekezete egy fiatal, lendületes, bátor gyülekezet a 21.századi Magyarországon. Legfontosabb küldetésünk az, hogy abban a környezetben, ahol élünk, a JÓ Hírt, az élő Isten Örömhírét hirdessük.

Mit csinál egy keresztyén kisegyház? Mi a dolga egy gyülekezetnek ma, itt, a 21. században, Magyarországon? Szükség van-e egyáltalán ilyenekre? Nem csupán naplopók gyülekezete, vagy nem inkább egy burkolt gazdasági vállalkozás? Mit jelent ez, hogy "evangéliumi", "szabadegyházi", "kisegyházi" gyülekezet? Miért nem csatlakoztak valamelyik nagyobb felekezethez? Vagy talán éppen onnan szakadtak ki? Szakadárok? Szélsőségesek? Szekta? Honnan van ezeknek pénzük erre, amit csinálnak? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések merülnek fel sokakban, amikor nevünket meghallják, találkoznak szórólapjainkkal, vagy egy-egy beszélgetés során közösségünkre terelődik a szó.
Gyülekezetünket 1989-ben jegyezték be, s már évekkel korábban is működött, itt Magyarországon. Nincs külföldi szervezeti hátterünk, nem egy "amerikai szekta" vagyunk, nem kapunk pénzt külföldről. Itt, Magyarországon, legtöbbnyire nem vallásos háttérből megtért emberekből alakult a gyülekezet, még az előző rendszer idején, s amikor eljött a rendszerváltás, és az egyházak legalizálásának ideje, az elsők között jegyeztek be bennünket is.
Miért nem vagyunk egy nagyobb, régebbi felekezet tagjai? Ennek is egyszerű a magyarázata: legtöbben minden egyházi odatartozás nélkül éltek gyermekkoruktól fogva, mielőtt megismerték volna a Megváltót. Lehet, hogy megkeresztelték őket csecsemőkorukban, de más nem kötötte oda őket egyik felekezethez sem. Újjá nem születtek, élő Igét nem hallottak, lelkigondozást nem kaptak - csak névlegesen voltak keresztények, vagy egyebek. Amikor azonban megismerték az Urat, és megtértek, itt, közösségünkben találtak otthonra, Igére, barátokra és itt ismerték fel küldetésüket is. Senkit nem tartunk vissza egyik keresztyén (keresztény) felekezettől sem, és nem tartunk tagtoborzást más gyülekezetekben. Azonban rugalmasságunkat, önállóságunkat, életképes, a mostani korszak kihívásaira reagáló missziónkat jelenlegi kereteinkben sokkal inkább fenn tudjuk tartani, mint más egyéb formációban tudnánk. Egyik felekezet sem hívott bennünket soraiba, és nem is gondoljuk, hogy munkánkat hasonló szabadsággal és lendülettel tudnánk végezni bármely felekezet sorai között. Tisztelünk mindenkit, aki a Bibliára támaszkodva él, Jézus Krisztust, mint Urat fogadja el, s hisz a Szentháromság Istenében - nevezzék bármilyen kereszténynek, vagy keresztyénnek. Szeretjük, mint testvérünket, akivel közös Atyánk van, függetlenül attól, hogy milyen tanítást képvisel, ha Jézus Krisztust Megváltójának fogadta, fogadja el. Nem firtatjuk a különbözőségeket, nem gondoljuk, hogy valami különlegesek lennénk. Sokkal inkább hiszünk abban, hogy a kereszténység, csak együtt, közösen töltheti be a Nagy Küldetést, hirdetheti meg az Örömhírt szerte az egész világon - s így benne Magyarországon, s a magyar-lakta területeken is. Éppen ezért igyekszünk együttmunkálkodni mindenkivel, aki csak igényli azt, sőt, ezen felül is keressük a közös munkálkodás lehetőségét a körülöttünk élő felekezetekkel, gyülekezetekkel.
Gyermekmissziós munkánkban pedig kifejezetten kerülünk minden olyan tanítási kérdést, ami a felekezeteket megoszthatja, s ezért ellentétbe állíthatna bennünket más felekezetek hitoktatóival, lelkészeivel, plébánosaival. Ugyanakkor azt, hogy a gyermekeknek az Örömhírt elmondjuk, nagyon fontosnak tartjuk, és ezen a területen is együttműködünk sok felekezet hitoktatójával, lelkészével, papjával. Ahol csak nyitottságot találunk, örömmel fordulunk bármely felekezethez, ahol Jézus Krisztusban, mint Megváltóban és Úrban hisznek. A gyakorlat mutatja, hogy ezen a területen milyen széles a nyitottság, és tág az együttmunkálkodás lehetősége. Minden szervezeti egyesüléstől függetlenül, mint testvérek léphetünk fel, és hozhatjuk közel a Szabadító szeretetét a gyerekekhez és felnőttekhez.
Miért vannak kisegyházak? Mi szükség rájuk? Nem szekták-e ezek? Nem valami burkolt gazdasági tevékenységgel foglalkozó féllegális alakulatok? Kisegyházak vannak, voltak, és mindig is lesznek. Az egyház - a kereszténység - kisegyházi formában indult 2ooo évvel ezelőtt. Az egyház történelmét végigkísérték az ébredések, mozgalmak, új és új gyülekezeti kezdeményezések. Akik ezeket vezették a legtöbb esetben jószándékú, megtért, hívő emberek voltak, sokan közülük "klerikális", papi, szerzetesi személyek. A hivatalos (sokszor állam-)egyház ezeket a mozgalmakat a különböző egyháztörténeti korszakokban hol el- és befogadta, hol pedig szektának, veszélyes tévelygésnek minősítve kizárta soraiból. A kor által kínált eszközöket felhasználva hol békésen tűrte, hol ellene tett ezeknek, néha az üldözés, a megsemmisítés szintjéig is eljutva. Szomorú korszakok. De pontosan ezek a történelmi tények azok, amelyek mutatják, hogy nem volt egyháztörténelmi korszak, amikor ne lettek volna kisegyházak, szabadegyházak a kereszténység széles áramlatában. Csak másként és másként fogadták őket. A legnagyobb mozgolódásokról a történelem órákon is hallottunk: valdensek, ferencesek, husziták, s a reformáció idején az anabaptisták, majd pedig, a szabadabb levegőjű későbbi századokban baptisták, szabad methodisták, pünkösdiek, s egyéb karizmatikus közösségek. A mi közösségünk is szabadegyház. Nem népegyházi jellegű - tagjai saját döntésükből válnak tagjaivá, hitéről mindenki saját maga tesz vallást. Nem csecsemőket keresztelünk, hanem saját döntésük, hitük alapján hitvalló keresztényeket. Tudjuk, hogy nem egy szervezethez, felekezethez tartozás eredményezi a megváltást, az örök életet. Tudjuk, hogy egy vagyunk a sok felekezet sorában, és együtt, minden különbözőségek ellenére, együtt képezzük Krisztus Testét, az egyházat.


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Pécs

(Francsicsné Sáfár Éva, 2014.07.02 22:17)

A Pünkösdisták szót ki kellene cserélni, mert ilyen nincs,
hanem Pünkösdiek a helyes kifejezés.
Én a Magyar Pünkösdi Egyház Sion Gyülekezetének tagja vagyok.

 

 

Profilkép


Elérhetőség

Gyülekezetek!

Szeretnénk mindenkit bátorítani, hogy a törvényeket emberek hozzák!
Szeretnénk mindenkinek a figyelmét felhívni,hogy úgy ahogy Roma nem bírt az igaz egyházzal elbánni úgy ezek sem bírnak az EKLÉZSIÁVAL ami Magyarországon jelen van.
Tudjuk, hogy a Katolikus egyház a legnagyobb szekta az egész világon, mert a legnagyobb eretnekségek és eltérések ott találhatók.
Ha ilyen emberek ösztökélésére hoznak törvényeket.
Ezek a rendeletek már most TOHURA ÉS BOHURA vannak ítélve!

Mt 24,14
És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég.

Keressétek az olaj árusító helyeket az ébredési alkalmakat, mert ez a megoldás!



Archívum

Naptár
<< Június >>
<< 2017 >>
Ke Sze Csü Szo Va
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30    

Statisztika

Online: 1
Összes: 38785
Hónap: 291
Nap: 10